Kőrösi Csoma kiállítás



Kőrösi Csoma Sándor kiállítás

A Sztúpa közvetlen szomszédságában álló kiállítási pavilonban - amely egy tibeti szakrális építészeti stílusban épült Csoma szentély - látható a nagy megvilágosult tudósunk életét bemutató kiállítás. A pavilon kecses ívű tetején a Buddhát és két fő tanítványát jelképező aranyozott Tankerék és két gazella hirdeti a Belső Ösvény dicsőségét. Négy sarkán vízköpő sárkányfejek hirdetik a Tan negativitásoktól megtisztító erejét.

A szentély-kiállítás fő helyét elfoglaló hagyományos tibeti thanka festmény Kőrösi Csoma Sándort elmélyült szemlélődésben ábrázolja. A képet Őszentsége a 17. Karmapa útmutatása alapján festette egy tibeti művész. A kiállítás kiemelkedő értéke ezen kívül még a Tiszteletreméltó Lobzang Dzsampal ladaki láma által külön ez alkalomra írt dicsőítés Csomához, valamint Horányi Gábor térképe Csoma tibeti útjáról, amely világ-újdonság a Csoma-kutatás terén. Horányi Gábor Csoma leírásai alapján végigjárta útját, és felfedezte annak egy mindaddig vitatott szakaszát.


Kőrösi Csoma Sándor kiállítás

E szentéletű aszkéta fáklyafénye terjedjen,
S űzze el homályát minden halandónak.

A Tiszteletreméltó Lobzang Dzsampal, Ladakhban született tibeti láma, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban létrehozott kiállítás számára írta e verset 2000 május 5-én.

A DICSŐ CSOMA SÁNDOR ÉLETTÖRTÉNETE
Az értelmest szorgalomra buzdító

Üdv és erény mindenkinek!

Meghajlok a nagy tudós előtt,
Ki csodás kitartással, figyelemmel, buzgón,
Szabadon és nagy bátorsággal
Tibet nyelvét s irodalmát tanulmányozta


Kőrösi Csoma Sándor kiállítás

Ezerhétszáznyolcvannégyben,
Magyarhon Kőrös falujában
Született egy nagyszerű gyermek,
A Csoma Sándor nevet kapta.

Magatartása tiszta, erényre törő,
Egyenes, érdemes bizalomra,
Melegszívű, kerülte az ártást,
Mindenki magasztalására méltó.

E kiváló ifjú két társával
Ünnepélyes fogadalmat tett:
Keleti országok messzi földjén
Ősei honát felkutatja.

Igéretét két társa feledte,
Ám e nemes ifjú ember -
Meghaljon bár - szándéka kitörölhetetlen,
Mint az írás, melyet kőbe véstek.


Kőrösi Csoma Sándor kiállítás

Harmincöt éves koráig
Saját hazájában maradt,
Majd tizenkét éven keresztül
Más országok földjét járta.

Ladakh, Zanszkár egy kis falujában
Szangye Püncog és más lámák között
A nyelvet s irodalmat tanulta,
S a tibeti nyelv és tudományok tudósa lett.

A tanulást, megfontolást, elmélkedést
Gyakorolta helyénvaló módon,
A Három Kosár lényegét röviden
Angol nyelven összefoglalta.

Azután még tizenegy évig
Folytatta irodalmi munkáját,
Szótárt és nyelvtant alkotott, hogy a világon
Terjedjen Tibet tudománya s irodalma.

Ám hazája s népe iránt táplált
Szeretetét s odaadását föl sosem adta,
A tudós pálya csúcsát bár elérte,
Folytatta az őshaza kutatását

Ötvennyolc éves korában,
Ezernyolcszáznegyvenkettőben,
Dardzsilingben, a Himalája előtt
Eltávozott a nyugalom állapotába.

Amíg Tibet és más országok népei
Tibet nyelvét és irodalmát tanulják,
E szentéletű aszkéta fáklyafénye terjedjen,
S űzze el homályát minden halandónak.

Ez a vers a nagyhírű magyar aszkéta jógi, Csoma Sándor tetteinek rövid foglalata, ki külországiként tanulmányozta Tibet irodalmát, bölcsességét. Ezen írás megfogalmazásának érdeme által a tibeti tudomány és irodalom virágozzék és terjedjen az egész világon!
A szerző, Lobzang Dzsampal e kívánsága valósuljon meg ahogy kívánta.